Gasztronómia a világ körül

Depressziós vagy, igyál kávét

Interjú Csernus Imrével a Depresso tulajdonosával

2017. október 12. - Krajec Krisztian

img_6943.JPG


Egy olyan helyet sikerült megalkotni, ahol asztaloknál ülve étkezhetünk, vagy bekucorodhatunk barátainkkal a kanapéra, és akár a látványban gyönyörködve elfogyaszthatjuk kávénkat az ablaknál.
Igazán hangulatos enteriőrt varázsoltak a Depresso-nak, ami ha kintről benézünk, máris csalogatóvá teszi a kávéházat - a faelemek ötvözése a meleg színekkel, az egyszerű és nagyszerű megoldásokkal. Mielőtt belevágtunk volna a kóstolgatásba, sikerült Csernus Imrét megkérdeznünk arról, hogyan is lett régi álmából valóság.


- Hogyan jött nálad a kávézás? Hiszen a nagyközönség teljesen más oldaladról ismer.
-A kávéval való viszonyom gyerekkoromból eredeztethető - fateromnak én főztem délutánonként a török kávét -, azóta is szeretem a kávézást és a hozzá köthető dolgokat. Aztán érdekes módon alakult ki ez az egész. Az egyik társam - akivel itthon a szőlőbirtokot csináljuk – egyszer azt mondta nekem: Imre, te úgy is be vagy vadulva a kávéért, alkoss nekünk ide valamit! Mondtam magamban: rendben, de mi legyen a név? Valahogy magától értetődően jött a depresszió szó, amiből miután kihagytam egy betűt, belekerült a kávé! Sodortak az események - mint mikor valaminek meg kell születnie, függetlenül a körülötte lévő dolgoktól. Aztán megismerkedtem Nezvál Mátéval, a 42 pörkölő vezetőjével. Én előtte nem ismertem őt, hiszen addig nem foglalkoztam mélyebben ezzel a témával – így se a pörkölőket, se a márkákat, se a hozzájuk kapcsolódó közösségeket sem ismertem. Egyszerűen csak ráérzésből jött ez is. Én egész életemben a bizalom alapján funkcionálok, számomra ez a legfontosabb. Persze, így könnyen ráfázhatok, de engem ez sem tántorít el. Akkor tudjuk szebbé tenni a világot, ha az érzéseinkre hallgatunk. Lehet racionális döntéseket hozni, megoldásokat keresni, csak akkor az adott dolog kisugárzása elvész. Akkor már nem tudod azt mondani: ”én ebben hiszek”, vagy hogy „én ezt szeretem”. Szóval én a mai napig imádom a kávét, létrehoztam Noszvajon a Csendülőt, illetve Eger külvárosában volt egy próbálkozásom egy üzlettársammal, de az egy idő után nem működött. De én akkor is úgy éreztem, hogy ezt meg kell csinálnom, méghozzá a belvárosban.

img_6950.JPG
- Hogy találtál rá az üzlethelyiségre? Hiszen ennél jobb helyen nem is lehetne! A Dobó tér sarkán, gyönyörű környezetben, ahol összefolyik a múlt és megmutatja magát a jövő, miközben a jelenben lehetünk - teljesen ideális egy kávéház számára!
- Képzeld el, az úgy volt, hogy kerestük egy ideje a helyet, amikor is egyszer a feleségem azt mondta: Imre, sétáljunk már be a főtérre! Én úgy gondoltam, hogy ott aztán nem fogunk találni semmit - aztán mégis! Ő azonnal észrevette, hogy bizony ez itt kiadó – én pedig nem hittem a szememnek. Nincsenek véletlenek! Ha akkor a feleségem megérzése alapján nem jövünk be ide, akkor valószínűleg még mindig nem nyitott volna meg a Depresso. Csak pár napja tették ki a táblát, mi egyből lecsaptunk rá.

img_6945.JPG
- Gondolom, az átalakítás nem volt könnyű, hiszen műemlék épületről beszélünk.
- Nem bizony! Egyrészt az épület műemlék jellege miatt, másrészt egy lepukkant ruhabolt volt a helyén. XVIII. századi festékmaradványokat kellett restaurálni a bejáratnál, plusz a konyha tetejét is, melynek eredeti állapotától nem lehetett eltérni. Sokat köszönhetek Bódi Eszter designernek (The Style Police), és Fülöp Gergő baristának, akik a hátukon vitték a projektet az elejétől fogva. A Depresso teljes arculatának megtervezését és a belső design kialakítását Bódi Eszter követte el - enteriőrjében mindig fontos szerepet kap az egyedi, általa megálmodott és kreált pult- és lámpadizájn. Ezekbe a terekbe lépve - a bensőséges hangulat megteremtése miatt - valahogy mindig otthon érezhetjük magunkat. ) Gergő a Depresso egyik baristája, és az üzletvezetőm is. Segal Viktor séfet régóta ismerem, így egyértelmű volt, hogy őt kérem fel a koncepció kidolgozására. Nagyon örültem, mikor igent mondott, mert véleményem szerint a magyar kulináriában ő az egyik olyan szakember, akinek komoly múltja van, és a mai napig a legjobb séfek egyike.

img_6947.JPG
- Olyan emberekkel vagy körülvéve, akik szeretik, amit csinálnak, ami nagy dolog.
- Igen, és tudod miért? Mert valójában a forgalmat, egy hely működését nem a kávé, nem a kaja hozza, hanem az emberek. Ők a motorja, a szíve az egésznek - az itt dolgozó emberek kisugárzása mozgatja a dolgot.

img_6948.JPG
- Visszatérve a kávéra: bemutatták neked Nezvál Mátét, és utána hogy volt?
- Megkerestem, elmeséltem neki, hogy kitaláltam a Depresso brand-et, és kérdeztem, csinálna-e nekem hozzá kávét. Ő nevetve igent mondott. Rá két hónapra meghívott próbakóstolásra, és nemsokára a régi helyen annyi kávét adtunk el, mint egy belvárosi kávézóban. Ekkor gondoltam úgy, hogy itt készül, alakul valami, és kezdtem még komolyabban foglalkozni az egésszel.


- A kávén kívül mit lehet kapni a Depresso-ban?
- Nagyon fontos kiemelni, hogy a Depresso egy kávéház. Mint ahogyan régen is a kávéházakban voltak, itt is van melegkonyha. Így ez nem csak szimplán egy kávézó: nálunk levesek, főételek, desszertek, hideg- és melegszendvicsek is vannak - persze minden a kávén alapszik. Természetesen vannak nálunk borok is: Egert jómagam képviselem, és lesznek vendégborok is Magyarország egyéb tájairól.

img_6949.JPG
- Úgy tudom, szeretnél ebből esetlegesen franchize-t csinálni.
- Vannak érdeklődők több helyről is, de ez azért nem egyszerű kérdés. Nem csak a kávé fontos, hanem hogy az emberek csiszolva vannak-e hozzá. Ezért is csináltam a dolgozókkal önismereti tréninget. Nagyon fontos, hogy az itt dolgozó ember merjen nemet mondani, ugyanakkor megteremtődjön a kölcsönös tisztelet, és a vendég is megérezze, hogy az őt kiszolgáló ember is ember. A franchize rendszerben ez nagyon is lényeges, hiszen ezekkel az emberekkel én dolgozni fogok, és ők képviselnek engem. Tudod, amihez a nevemet adom, annak azt is kell tükrözni, amilyen én vagyok.
Csernus Imrével történő beszélgetésünk után belevetettük magunkat a kávéház forgatagába, megkóstolhattuk a teljes repertoárt: szendvicseket, süteményeket, borokat. Nem voltunk híján a jó kis flat white-nak és a cappuccino-nak sem; sőt, adózva saját kávészenvedélyünk oltárán, megspékeltük egy kis eszpresszóval is. Aki soknak tartaná a hirtelen bevitt koffeinadagot, annak elmondjuk: ne aggódjon, jó kávéból nyugodtan lehet fogyasztani!


Ha már alkalom nyílt rá, elbeszélgettünk Fülöp Gergővel, a Depresso szakavatott üzletvezetőjével, akitől megtudtuk, ő maga is 42 pörkölő hívő, és imádja Nezvál Máté kávéit. Elárulta azt is, hogy nagy célja volt Egerben elterjeszteni a kávékultúrát, így Imrével való egymásra találásuknak sorsszerűsége egyértelmű.
A Depresso Blend ötféle kávékeverékből áll, amit színekkel különböztetnek meg. Kezdetben volt a Black, ami egy eszpresszó keverék; és a White, ami inkább tejes kávéitalokhoz passzol. Aztán bejött mellé az Orange, ami egy single origin (pontosan behatárolható területről származó kávé, jelen esetben brazil). Aztán követte a Big Blue, ami egy nagyon robusztus, testes és savas kávé. A legvégén csatlakozott a sorhoz a Red, mely egy mozaikszó a benne található kávék származási helyéből: R=Ruanda, E=El Salvador és D=Different Countries, ami egy változó, egyedien választott harmadik ország, jelenleg Etiópia.

img_6946.JPG
Nem lettünk volna elég Gasztrobennfentesek, ha a konyhába nem kukkantunk be, és vizslatjuk át az ételekre vonatkozó tematikát. Kik tudták volna ezt jobban elmondani nekünk, mint Segal Viktor, a Despresso executive chef-je, és Czinder Tamás séf! Rengeteg ételben megjelenik a kávé - például van egy korianderes kávétöretben forgatott csirke; ugyanakkor a salátákban és a levesekben is megtalálták a módját annak, hogy ezt belecsempésszék roppant izgalmas megoldásokban. Lehet jókat reggelizni is: például citromos rozsos kenyéren sonkát vagy tojást, de bedobhatunk egy salátát, vagy egy süteményt, ha ahhoz van kedvünk. Viszont amennyiben megkívánunk egy rántott húst, azzal is szolgálni tudnak. Legfőképpen sous vide húsokkal dolgoznak. Segal Viktor egy olyan konyhát hozott létre, amit alapjában véve az egyszerűség és a háziasság jellemez, amihez minden modern technológia megtalálható a konyhán. Leginkább - ha kell valamihez hasonlítani - egy francia bistro konyha jelleggel lehetne felruházni. Helyi beszerzésű alapanyagokkal igyekeznek dolgozni, és legfőképpen a szezonalitást alapul véve fogják az étlapot változtatni.


Minden adott a Depresso-ban arra, hogy a nap bármely időszakában jól érezhesse magát itt az ember. Aki Egerben jár, most már találhat még egy okot arra, hogy a Dobó tér felé vegye az irányt, hiszen nem csak szép és frekventált környezet várja ott, hanem egy remekbeszabott kávéház is.
Hogy Csernus Imre egyik legfontosabb eszméjével éljünk a végén: nem csak a gasztronómiai élmény, vagy egy jó kávé miatt érdemes hozzájuk betérni, hanem az őszinteségen és szereteten alapuló vendéglátás miatt, amit a kölcsönös bizalom éltet vendég és vendéglátó között.
Mi még visszatérünk!!

Depresszió elûzésének helyszíne: 3300 Eger, Érsek u. 14.

Fotók:Szabó Bendegúz Ô sem depressziós 

Design: The style police